Emlékeim.......Édesanyámnak.....
Mikor a kertembe kimegyek és nézem, ahogy virágzik az eprem eszembe jut édesanyám....
Utolsó hónapjaiban tavaly nyáron rengeteg epret vittem neki amikor meglátogattam....mindig eszembe jutott, mikor a legkisebbik lányommal voltam terhes, hogy a piacon az első drága még müanyag kis dobozba mért epret megvette nekem, mert megkívántam.
Már tudom, hogy akárhány epret fogok a számba venni a kertemből, mindig ő fog eszembe jutni....talán sírni is fogok amikor senki se lát.....
Hol vagy most?
Talán most is látod, hogy szenvedek?
Látod, ahogy könnycsepjeim arcomról törlöm le?
Talán itt vagy, mikor nem is érzem?
Vagy távol a messzeségben?
Hol vagy most?
Mért nem érezlek?
Mért nem jelzed, hogy már lelked jó helyen?
Mért kellett így elmenned?
Űrt hagyva magad után mindenben....
Hol vagy most?
Talán a kertben az epret figyeled?
Vagy itt ülsz előttem?
Lehet, hogy most is nézel?
Nézed, ahogy lelkem sűllyed?
Hol vagy most?
A virágot anyák napjára hova vigyem?
Sehol egy megpihent hely,
Ahol nyugodtan sírhatok neked,
Ahol haragudhatok hogy nem vagy már velem.
Hol vagy most?
Elmentél szó nélkül gyűlöllek!
Itt hagytál ezernyi kérdéssel,
Unokáid nélküled nőnek fel.
Én is árva lettem.....